Veszélyben a szigeti hüllők: 30 százalékukat a kihalás fenyegeti!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Fedezze fel a veszélyeztetett szigethüllőket és a védelmük kihívásait a globális biodiverzitás összefüggésében.

Entdecken Sie die bedrohten Inselreptilien und die Herausforderungen ihres Schutzes im Kontext der globalen Biodiversität.
Fedezze fel a veszélyeztetett szigethüllőket és a védelmük kihívásait a globális biodiverzitás összefüggésében.

Veszélyben a szigeti hüllők: 30 százalékukat a kihalás fenyegeti!

Mi történik a természetben szigeteinken? Annak ellenére, hogy a Föld felszínének mindössze hét százalékát teszik ki, ezek a biológiai sokféleség igazi paradicsoma. A mintegy 12 000 ismert hüllőfaj körülbelül egyharmada itt talált otthonra. Ide tartoznak az olyan lenyűgöző lények, mint a galápagosi óriásteknős és a komodói sárkány. Sajnos a dolgok kilátástalannak tűnnek: a szigeteken élő hüllők körülbelül 30 százalékát fenyegeti a kihalás, ami jóval meghaladja a 12 százalékos globális átlagot. Kleine Zeitung arról számol be, hogy 1960 óta a tudományos vizsgálatoknak csak körülbelül hét százaléka foglalkozott a veszélyeztetett szigetfajokkal, amelyeket sürgősen meg kell változtatni.

Mi fenyegeti ezeket az egyedülálló élőhelyeket? A veszélyek nagy része az emberi tevékenységből ered. A mezőgazdaság terjeszkedése, az erdőirtás és a környezetszennyezés óriási terhet ró a szigetek ökoszisztémáira. Az invazív fajoknak, például a behurcolt macskáknak is pusztító hatásaik vannak. Ezek komoly veszélyt jelentenek, mivel sok szigeti hüllő nem fejlesztett ki hatékony védekezési mechanizmust az emlős ragadozók ellen. Komolyan fontolóra kell venni azt a macskát, amely egy szigeten évente több mint 90 gyíkot képes megenni. A principei smaragdkígyó, egy kritikusan veszélyeztetett szigetfaj, szintén sürgős figyelmet igényel, mivel életmódjáról kevés adat áll rendelkezésre.

Az invazív fajok és veszélyeik

Melyek az invazív fajok veszélyei? A WWF adatai szerint világszerte több mint 37 000 idegen faj él, amelyek közül több mint 3500 invazív faj. Ezek a fajok megtelepedhetnek az új területen, és ezzel veszélyeztethetik az őshonos állat- és növényfajokat, valamint a stabil ökoszisztémákat. Különösen Németországban 1015 neobiota fajt regisztráltak már, amelyek megtelepedtek a természetben. Bár nem minden neofita és neozoa invazív, mégis súlyosan megzavarhatják a természet egyensúlyát, különösen az éghajlatváltozás idején. A WWF a nem őshonos fajok fokozott terjedésére figyelmeztet, aminek kedvez bolygónk felmelegedése.

Hogyan értékelik a szigetek biológiai sokféleségének jelenlegi állapotát? Kutatók, például Prof. Severin Irl a Goethe Egyetemről azt találták, hogy a veszélyeztetett fajok több mint 50 százaléka szigeteken él. Megdöbbentő módon az összes dokumentált kihalt faj háromnegyede szigetlakó volt. A „Global Ecology and Conservation” című esszében a tudósok hangsúlyozzák a szigeti ökoszisztémák drámai helyzetét és a védőintézkedések szükségességét.

Intézkedések a jövőre nézve

Mit kell tenni, hogy szigetlakóinknak esélyt adjunk a túlélésre? A tudósok a szigetek fajainak teljes jegyzékét támogatják. Csak így lehet megfelelő természetvédelmi koncepciókat kialakítani. A nemzeti intézmények, a helyi közösségek és a nem akadémiai források közötti együttműködés nagy változást hozhat. A helyi lakosság bevonása kulcsfontosságú a természetvédelem és az emberek szükségletei közötti egyensúly megteremtésében. Konkrét intézkedésekre van szükség a súlyosan veszélyeztetett fajok és élőhelyeik védelme érdekében, hogy biztosítsuk lenyűgöző szigeti lényeink túlélését. Az Uni Frankfurt azt mutatja, hogy ennek az egyedülálló biológiai sokféleségnek a megőrzésére kell összpontosítani.