A tálibok csalódottak a COP30 meghívása miatt: Afganisztán a túlélésért harcol
A tálibok csalódottságukat fejezik ki amiatt, hogy Brazíliában kizárták a COP30-ból, miközben Afganisztánnak sürgősen nemzetközi klímasegélyre van szüksége.

A tálibok csalódottak a COP30 meghívása miatt: Afganisztán a túlélésért harcol
Az afganisztáni tálib kormány csalódottságának ad hangot amiatt, hogy nem kapott meghívót az idei COP'30 klímakonferenciára, amelyet 2020-ban tartottak.2025. november 10. és 21. között Belemben, Brazíliában, zajlik. Ez a konferencia a központi nemzetközi fórumnak számít, amikor az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos globális döntésekről van szó. Hangos A diplomáciai betekintés Az afganisztáni Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség (NEPA) már aggodalmának adott hangot e kizárás miatt, mivel az ellentmond az éghajlati igazságosság és a globális együttműködés elveinek.
Bár csak Afganisztán0,06 százalékhozzájárul a globális üvegházhatású gázok kibocsátásához, az országot aránytalanul sújtják a klímaváltozás következményei. Majdnem89 százalékAz afgán lakosság a mezőgazdaságra támaszkodik, amely nagymértékben szenved a szélsőséges időjárási körülményektől, a szárazságtól és a vízhiánytól. A körülmények nemcsak az emberek életét, hanem az ország gazdaságát is jelentősen megterhelték, ahogy ezt Matiul Haq Khalis, a NEPA vezetője is világossá teszi. Hangos AP News A tálibok feszültsége már most is károkat okozott számos környezetvédelmi projekt 2021 utáni felfüggesztésével.
Reméljük a nemzetközi támogatást
Matiul Haq Khalis hangsúlyozza, hogy be kell vonni Afganisztánt az ENSZ klímatárgyalásaiba. Úgy véli, hogy az országnak joga van jelen lenni a globális platformokon, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás által elszenvedett károkra. Khalis úgy írja le Afganisztánt, mint az egyika hatodik legsebezhetőbb országa klímaváltozás hatásaival kapcsolatban. A 34 tartományból 25-ben katasztrofális szárazság uralkodik, és a lakosság több mint felét érinti. Hogyan Euronews A beszámolók szerint a tálib küldöttség már megfigyelőként részt vett a COP29-en, amelyre tavaly Azerbajdzsánban került sor, ezzel is kifejezve érdeklődését a nemzetközi meghallgatás iránt.
Az afganisztáni klímaváltozás következményeiről szóló vitát egy ENSZ-jelentés is alátámasztja, amely nemrégiben az átlag alatti csapadékmennyiségre és az átlag feletti hőmérsékletre mutatott rá. Ez komoly hatással van a mezőgazdasági hozamokra, és veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra. A mostani monszun szezon a szokásosnál korábban és intenzívebben kezdődött idén.
Hangok Kabulból és a nemzetközi közösségből
Angela Weiss, az EU afganisztáni politikai főosztályának vezetője szintén a környezetvédelmi kérdés fontosságát emelte ki, humanitárius kérdésként jellemezve. Hangsúlyozza, hogy a politikai megfontolásokat el kell választani attól, hogy az országot bevonják a nemzetközi klímamegbeszélésekbe. Az EU továbbra is kész támogatni Afganisztánt a környezetvédelem és az éghajlatvédelem területén.
Egyes szakértők, például Hayatullah Mashwani környezettudós, a klímaváltozás súlyos következményeire figyelmeztetnek, amelyek nemcsak a természeti környezetet, hanem az afgán lakosság megélhetését is veszélyeztetik. Khalis és más képviselők azt remélik, hogy Afganisztán határozottabban beleszólhat a jövőbeli konferenciákba, hogy nemzetközi szinten is bemutathassa klímacéljait, és talán még javítsa a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést.