Környezetvédő figyelmeztet: a ritkaföldfémekről szóló thai-amerikai memorandum veszélyezteti a természetet!

Környezetvédő figyelmeztet: a ritkaföldfémekről szóló thai-amerikai memorandum veszélyezteti a természetet!

Ma Chiang Maiban izgalmas fejlemények zajlanak, amelyek izgalomba hozták a politikusokat, a környezetvédőket és a nagyközönséget. Dr. Wan Wiriya docens, a Chiang Mai Egyetem Környezettudományi Kutatóközpontjának igazgatóhelyettese hevesen ellenezte a ritkaföldfémekről nemrégiben aláírt Thai-USA egyetértési megállapodást (MOU). Dr. Waniya kockázatosnak és szükségtelennek tartja az egyetértési megállapodást, mivel rejtett napirendeket és az átláthatóság hiányát rejti magában, ami súlyos következményekkel járhat a környezetre nézve.

Pontosan mi a probléma? Dr. Wan hangsúlyozza, hogy Thaiföld alkalmatlan bányászati ​​beruházásokra, különösen a ritkaföldfémek kitermelésére. A legnagyobb kockázatot az esetleges környezeti károk jelentik, amelyek hatással lehetnek a vízre, a talajra és a levegőre. Ez Thaiföld erősségeit – a turizmust, a kultúrát és a puha hatalmat – veszélyezteti. A bányászati ​​projektekre való támaszkodás helyett a kormánynak a fenntartható gazdasági lehetőségekre kellene összpontosítania.

A lehetséges környezeti károk riasztó példája a mianmari folyók bányászati ​​tevékenység által okozott szennyeződése. A Kok, Sai, Ruak és Mekong folyók különösen érintettek, ami Chiang Mai és Chiang Rai lakosait is érinti. Dr. többszöri figyelmeztetései és aggodalmai ellenére a mai napig nem hozott hatékony szerkezetátalakítási intézkedéseket a thai kormány.

Felhívás az újragondolásra

Dr. Wan kritikája a kormány azon döntését is célul tűzi ki, hogy a ritkaföldfémekről szóló egyetértési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, figyelmen kívül hagyva a határokon átnyúló környezeti károkat. Ez egyértelműen jelzi, hogy a politikai döntések nem mindig a lakosság és a környezet érdekeit szolgálják.

Ha egy pillantást vetünk a hasonló témákra, az látszik, hogy világszerte szükség van a bányászat újragondolására. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség már tett ajánlásokat a bányászat jogi modelljének átdolgozására. A jövő nemzedékek életminőségének biztosítása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a környezet- és erőforrás-takarékos gyakorlatokra. Ezek a reformok Thaiföld számára is fontosak saját környezetének védelme érdekében.

E tények ismeretében egyértelmű, hogy a bányászat kihívásai és a kapcsolódó környezeti károk összetettek, és a megoldásokhoz átfogó párbeszédre van szükség a kormány és a tudományos élet között. Dr. Wan ezért a bányászati ​​ambíciók újragondolására szólít fel, és felszólítja a kormányt, hogy végre tegyen lépéseket.

Egy központi kérdés merül fel ebben a vitában: készen áll-e Thaiföld a fenntartható jövő felé vezető lépésre, vagy az országot továbbra is elvakítják a rövid távú gazdasági haszon veszélyei?