Louvre-rablás: Négy új letartóztatást milliárdos lopás után!
2025. november 26-án négy embert letartóztattak, mert császári ékszereket loptak el a párizsi Louvre-ból. Biztonsági hiányosságok a fókuszban.

Louvre-rablás: Négy új letartóztatást milliárdos lopás után!
2025. november 26-án ismét felbolydult a művészet és a történelmi kincsek világa. Ha hiszel a beszámolóknak Bangkok Post, Párizsban letartóztattak négy gyanúsítottat, akik a Louvre-ból származó birodalmi ékszerek látványos rablásával kapcsolatosak. Ezek a letartóztatások kiegészítik a négy másik személy elleni vádemelést.
Az új gyanúsítottak, köztük két férfi (38 és 39 évesek) és két nő (31 és 40 évesek), mind Párizs régiójából származnak. Az izgalmas az a tény, hogy az eredeti razziára október 19-én került sor. A banda mindössze hét perc alatt 102 millió dollár értékű ékszert tudott ellopni. Az elkövetők nagy figyelmet keltettek, amikor a híres Apollo Galéria alatt egy kosaras kisteherautóval parkoltak le, betörtek egy ablakot és sarokcsiszolókkal átvágták a vitrineket.
Biztonsági kérdések a fókuszban
Amint az incidensek mutatják, nem ez az első alkalom, hogy a Louvre-t próbára teszik. A tolvajok egy királyi koronát hagytak maguk után, amely egykor Eugenie császárnéé volt, és nyolc másik ékszerrel menekültek el, köztük I. Napóleon nyakláncával második feleségétől, Marie-Louise császárnőtől. Az ellopott, még fel nem fedezett ékszerek hiánya kérdéseket vet fel a múzeum biztonságával kapcsolatban.
Különösen a biztonsági intézkedéseket bírálták. A francia számvevőszék jelentése szerint sok múzeumi művészeti helyiség nincs felszerelve térfigyelő kamerákkal. Amíg a betörés megtörtént, a szükséges kameráknak csak körülbelül egyharmada volt telepítve, és "jelentős késések" voltak a biztonsági funkciók megvalósításában. A Louvre igazgatója már ígéretet tett az incidenshez vezető gyengeségek orvoslására, többek között több rendőri és biztonsági kamera felszerelésére.
Az ötletgazdák keresése
Gérald Darmanin igazságügyi miniszter elismerte a biztonsági helyzet hiányosságait. Szervezett bûnözésrõl lehet szó, bár az ügyészség jelenleg külföldi kapcsolatokra utaló bizonyíték nélkül nyomoz. A művészeti szakértők attól tartanak, hogy az ellopott ékszereket felolvaszthatják vagy újravághatják; még annak a lehetősége is fennáll, hogy megjelenhetnek egy váltságdíj-programban.
Nem szabad alábecsülni az ismétlődő biztonsági figyelmeztetéseket, amelyeket 2018 óta meg kellett volna figyelni. A Louvre azt mondta, hogy csak a razzia után értesült ezekről a biztonsági besorolásokról. Ez egy aggasztó kérdéshez vezet: Mennyire biztonságosak valójában kulturális kincseink?
Összefoglalva, a letartóztatások és maga a rablás is aláhúzza a biztonsági intézkedések javításának és az intézmények integritásának megőrzésének sürgősségét. Hogy a biztonsági hibákért felelős személyek felelősségre vonhatók-e, az még kérdéses, de a nemzetközi figyelem a Louvre-ra tagadhatatlan. Az incidensek nemcsak a múzeum hírnevét csapják le, hanem rávilágítanak azokra a kihívásokra is, amelyekkel más kulturális intézmények – mint pl. Euronewsweek és napi hírek tisztázza. Mind a politikának, mind a társadalomnak megoldást kell találnia a biztonságos kulturális örökség érdekében.